Azt mondja Lajoska, hogy nehogy már pont matekból. Mikor ő csiszol a legszebben, és a félig takart fecskefarkú csapolása is neki sikerült a legjobban. Igaz, egyszer a furnérfűrészt belehúzta a kezébe, de hát ki nem? És gyanús az is, hogy a szerkezetlakatosok anyagismeretből bezzeg. Nanáhogy. Csihadjál, Lajoska. Májusban vettük a furnérfűrészt, és te máris? Bună gyiminyácă, a kurvamindenit, apádtól kapod a másikat. Méghogy épp matekból. És a kiszabások? Hát az alkatrészjegyzék? Gondolkodj, Lajoskám, 3 nagy szekrény, 2 komód és a konyhabútor, leszabatod a bútorlapot, néhány köcölék, köbmétere ennyi, beszereléssel mit kérsz érte? Na látod, ha van értelme a feladatnak, ugye? Lajoska anyukája is, még novemberben. Hogy a nevét felírta, az nem kettes ? Csak annyira kiabáltunk, hogy mindenki el tudja magát helyezni a táplálékláncban. Jön az sms épp szilveszter este, hogy szívesen közelebbről is. Gyanítom Lajoska nővére szórakozik megint, az iskola kedvenc kis Evelinkéje, na jó, mindenki Evelinkéje, bár ő csakis belém, de mint a vak ló a mesebeli gödörbe. Motiváció, kérem, ez a kulcsmondat (bár ez szó), anyagismeretből 2 jegyet javult, habár a lépteimet egész órán követő párás őzgida szemek először kissé zavaróak. Emlékszem, elsőben nálam bukott. Akkor még. Hogy azér’ mer’ cigány vagyok? Azért, mert egy hülye picsa cigány vagy, remélem értékeled az őszinteségemet. Hogy te engem a barátoddal? A Kisvajdával? Tündér pici csokinyulam, kérdezd meg tőle, ki az a Széplábi, és mondd meg neki, hogy az öreg Keresztesi szerzett Zsanáról birkát, szombaton bográcsot hozzon. A cickókat rakd el, nem kurvának készülsz. Ti meg tisztes emberek lesztek, ha beledöglötök is. Több vért hugyoztam, mint ti együtt. Az hát, Halálhágó, a magasabb művészet ismeretét mindenkor értékeljük. Büdös kölyök, most utoljára (ezen a héten, de már péntek van) segítek, menj le a Csermely utcába, beszéltem a Schindler Elemér úrral, esetleg keres egy lakatos tanulót. Hogy mit? Kezed kiveszed a zsebedből, és dolgozol, mint apád. Még egy kis pénzt is kereshetsz. Anyádnak nem kellene hazaadni? Hogy már nem vagy gyerek? A húgod ma mit evett? Milyen cigány vagy te, hagyod éhezni, te meg cipőre...? Öcséd ma is két ötöst... Nem, én nem haragszom, sose haragszom. Persze hogy szeretlek, hülyegyerek. A tollat, amit zsebre tettél, visszateszed oda az asztalra. Úgy. Elkérheted, persze. Ez nem kérés, ez egy böfögés volt. Kezed a zsebedben van megint. Nem a plafontól kéred kölcsön. Ettél ma már valamit? De csak ha szereted a párizsisat. Hozz egy kávét, legyél kedves, és magadnak egy csokit. Szerdán és pénteken korrepetálás. Azért, mert buta cigány vagy. Persze Györgyi, én is így nevezem. Engem nem vernek meg érte. Tudom, hogy nem érted. Néha még én sem...

Advertisement

Share This Story

Get our newsletter